Köszem szultána (Tínosz, 1590 - Isztambul, 1651. szeptember 2.) - eredeti nevén Anasztázia, első háremi nevén Mahpejker - oszmán szultána. 1605-1617 között haszeki szultán, 1623-1651 között válide szultán, 1623-1632, valamint 1648-1651 között az Oszmán Birodalom kormányzója. I. Ahmed szultán felesége, IV. Murád és Ibrahim szultán anyja. A nők szultanátusaként emlegetett időszak legmeghatározóbb nőalakja Hürrem szultána mellett.
A Szultána - 2. évad - Keddenként 21:55-től a TV2-n!
Linkek a témában:
Öt tény Kösem szultánáról
I. Szulejmán szultán után az egyik legnagyobb török női vezetőről, Köszem szultánáról készült sorozat, amely az Oszmán Birodalom különleges időszakába nyújt bepillantást. 2016. szep. 22.
Kösem szultána életrajz
Kösem szultána vagy Mahpeyker szultána (Tinos,1590 - Konstantinápoly,1651.szeptember 3), az egyik legerősebb asszony az Oszmán történelemben, Rokszolana mellett. I. Ahmed oszmán szultán kedvenc ágyasa, majd később felesége
Köszem szultána - Wikipédia
Köszem szultána (Tínosz, 1590 - Isztambul, 1651. szeptember 2.) - eredeti nevén Anasztázia, első háremi nevén Mahpejker - oszmán szultána. 1605-1617 között haszeki szultán, 1623-1651 között válide szultán, 1623-1632, valamint 1648-1651 között az Oszmán Birodalom kormányzója. I. Ahmed szultán felesége, IV. Murád és Ibrahim szultán anyja. A nők szultanátusaként emlegetett időszak legmeghatározóbb nőalakja Hürrem szultána mellett.
Kösem szörnyű halála
A birodalmi hierarchiában egy nő által betölthető legmagasabb pozíció az anyaszultána,vagy ahogy a 16. század közepétől nevezték, a válide szultána rangja volt. Feladata nemcsak arra szorítkozott, hogy a háremben fegyelmet tartson, hanem a birodalom irányításában is elsődleges szerepet kapott, főként, ha az új szultán még nem volt nagykorú.